Álszent
2009 július 12. | Szerző:
András a szokásos katolikus családi táborban….ne haragudj, röhögnöm kell…és mit csináltok? Kirándulunk, kápolnáról, kápolnára.
Aztán mindenhol kérik az áldást a békés, csodás, családi életre…..közben meg….Van Isten?
OJJÉ Itt volt a Kalandor/Magyarázom a bizonyítványom
2009 július 11. | Szerző:
Két és fél év után megjött.
Semmit nem változott. Ugyanaz a barázdált arc, komor, vizsgáló, néha ijesztő tekintet. Ja… a pocija kicsit nagyobb lett.
Bedöngetett az udvarra egy böhöm nagy terepjáróval. Kiszáll, kezembe nyom egy útközben valahonnan leszedett vörös rózsát. Stílusos. Nem mintha vártam volna valamit, ő ilyen.
Végignézett…én sem változtam.Csók…azóta sem tanult meg csókolózni. Az öntudatos, “agresszív” férfi csókja…aki nem tud puszit adni. Este mondtam is neki…addig nyaggattam míg el nem nyomott egy tisztességes, cuppanós puszit. Alakul…
Járt az agyam…mi legyen? András…András…én csókbajnokom.
Igen…határozottan van különbség szex és szex között. Amikor gép az ember, de nincs benne semmi érzelem, és amikor a szív is helyet cserél, azon a bizonyos úton.
Azóta is hessegetem a gondolataim…megcsaltam, uramisten. A barátnőm szerint abszurd…egy nős férfit nem lehet megcsalni. Vagy akkor maximum úgy, mint ő engem.
Magyarázom a bizonyítványom…Kalandor már megvolt, nem új pasi. Szintén egy reménység a “Talán Ő lesz a párom” listán.
Amúgy hajnalban elhúzta a csíkot….új kalandok felé. Majd hív, és jön…ígéri gyakrabban…méla mosoly…nem nem kétévente, sűrűbben, ahogy sikerül.
Szupernő a mélyben
2009 július 8. | Szerző:
Végre sikerült géphez jutnom. Elhoztam fiam laptopját,még a netkapcsolat is összejött. (néha eszembe jut talán már egy icipicivel több vagyok, mint botcsinálta informatikus)
Lassan szupernőnek érzem magam.
Most éppen takarítónőként tevékenykedem, elvétve szeretőként is. Belegondolok,mi mindent képes vagyok megcsinálni…hajtok…várok…remélek…és könnyebb lesz? A fenéket…nem tudom mikor jön el az én időm.
András tegnap végre lejött hozzám. Mivel a tulaj itt volt, így elmaradt a love. Legalábbis majdnem. Ugyanis azért ő kiharcolt magának egy kis megkönnyebbülést. 5 év után elmondhatom, először maradtam én hoppon.
Ideges voltam mit szól a főnök, hogy a fagyizásból két óra lett. András akicsi kis Skodájával jött, ami mit ne mondjak az ő méreteinek nem igazán egy játszótér. Egyszóval semmi nem klappolt. Legfőképpen az, amikor megkérdeztem mi lesz a nyári hétvégénkkel. Szokásos kiduma, nem tud alibit szervezni, inkább menjek el a barátnőmmel, mert az a biztos.
Fojtogatott a sírás…és a düh. Ráadásként a kezembe nyomta a parkolócédulát, nehogy megtalálja valaki, és lebukjon.
Aztán amikor este felhívott a kalandorom, hogy végre ideér, és várom-e…igent mondtam.
Dolgozom
2009 július 5. | Szerző:
Július 1-től dolgozom.
Panzióban, mint írtam. Egyenlőre nagy a nyugi, mert vendégek nincsenek. A régiek után raktam rendet, mostam, vasaltam. Minden reggel és este felseprem a böhöm nagy udvart, meg szépen a ház elejét, mint falun.
András még nem jött le hozzám. Jövő héten kap fizut!!!:). /és biztos viszi a családot nyaralni/. A bőrgyógyászt ma a lelkére kötöttem, mert már megint munkát tervezett. Soha nem fog odaérni, ha én nem figyelek.
Vasárnap
2009 június 28. | Szerző:
Elfáradtam…6 órán át takarítottam egyfolytában. Délután 4-ig nem ettem. Hazaértem, bepótoltam, elolvastam az újságot, és meg sem tudtam mozdítani magam egy órán át.
A Kicsifiam elmosogatott mire hazaértem. Úgy örülök, hogy átérezte értük is dolgozom, és ugyan ne várjon már egy halom edény.
András az előbb hívott, érdeklődött milyen volt.
Tudom és tapasztalom…mindig az eszében járok, ahogy ő nekem. Most éppen a bőrgyógyász után járok, mert ugyebár nem ér rá az Édesem, amikor időpontja van.
Holnap
2009 június 27. | Szerző:
Holnap próbatakarításra kell mennem…hallottatok már ilyent? Próbatakarítás..mitha nem néznék ki belőlem, hgy tudok takarítani.
vagy…szükségük van egy takarításra és így akarják megoldani
vagy…mégsem akarnak alkalmazni, és valahogy kifogást akarnak keresni.
Mindenesetre fura ez a próba. Mert ha egy számítógépes programot kellene írnom…még értem. De takarítani!!!
Anyám
2009 június 25. | Szerző:
hu….ma ronda egy beszélgetésem volt.
Anyu szövege összefoglalva:
“Édes lányom…ez a férfi soha nem hagyja el a családját. 5 évig nem tette, ezután se fogja. Ha netalán megtenné, akkor sem lesz köszönet benne…nincs pénze, soha nem is lesz, mert 3 gyerek után fizet. Neked nem lesz könnyebb az életed. Ne adj isten beteg lesz, mert beteges, és nem lesz munkája, még Neked kell eltartanod Őt is.
Nem akarsz jobban élni???”
Mindezt támogatva élettársával, aki még megjegyezte mennyire csalódott bennem, hogy én megyek a férfihoz, nem ő jár hozzám ( ugyanis amióta rosszul megy Andrásnak, előfordul, hogy én autózom hozzá)
De anya..én szeretem ezt az embert és Ő is engem.
Ez nem jelent semmit….szerinte bárkit meg lehet szeretni. (csak legye pénze és tiszteljen)
Örvény
2009 június 23. | Szerző:
Még mindig nincs vége.
Csak nincs munka, ráadásnak az autója is tönkrement Andrásnak, de annyira, hogy belátható távolban nem javítható. Így ugyebár nem tud hozzám eljönni.
De ha mindez nem lenne elég, egy anyajegye elkezdett sötétedni. Már a télen szóltam neki nézesse meg, de akkor még rendben volt.
Vérnyomás, állandó veseproblémák, fejfájás, nyaki sérv…..nem is tudom hol a vége.
Mondtam a Drágámnak itt annyi a baj, hogy valami nem stimmel az életében. Abba kell hagynunk, mert lehet ez a sok probléma a büntetés.
Tiltakozott….mi lesz akkor vele, hol fog ő megnyugodni, egyáltalán akkor mi öröme lesz az életben? (az érem másik oldala, hogy senki, de senki nem tud rólam, mindenki azt hiszi a környezetében, ő a mintaapa és férj. Nagyon fél is a lebukástól)
Most hagyjam el? (alig hiszem, hogy meg tudnám tenni) Mi a megoldás? Egyáltalán van megoldás?
Mély sértődöttség
2009 július 13. | Szerző:
Tegnap se hívott, eddig ma sem. Azt hiszem megmondom neki,hogy amíg nem jön haza ne beszéljünk. Nem bírok bájosan csevegni, könnyeim nyeldesve hallgatni éppen mit csináltak ma, és miért is nem talált alkalmat a telefonálásra. Nem akarom hallgatni, hogy hiányzol kincsem…nem tudom fesztelenül, mosolyogva biztosítani szerelmemről.
Bár kalandorom nem hagyott nyomot bennem, sőt inkább megerősített abban, hogy Andrást szeretem….mégis…azaz mégsem tudom ezt a hetet lenyelni.
Oldal ajánlása emailben
X