Nincs cím
2010 január 26. | Szerző: |
András volt itt. 3 órán át beszélgettünk…ragozhatnám, elemezhetném sokféleképpen. Elengedett…nincs joga visszafogni, amikor nem tud nekem ígérni…
..és ennek semmi köze a szerelemhez, vannak magasabb, fontosabb érdekek, értékek..
Mi összetartozunk, ha ez egy próba, akkor túl leszünk rajta…ha most más életszakasz következik, akkor annak is oka van. Mégis mindketten azt érezzük, hogy egyszer még, hogy mikor nem tudjuk…..de együtt leszünk.
Ebben az 5 év 3 hónapban többet sírtam, mint gyerekkoromban….miatta, érte…szeretem. Mindig fogom is, de eljött az ideje az újnak…egy másik irányba fordulásnak…..
Ezt a blogot bezárom, megismeritek az új címét!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Jó új utat Neked! Sok erőt, qrva nehéz.
Legalább eldőlt a dolog. Most már kinyithatod a szíved más felé, nem kell azon aggódnod, hogy mi lesz, ha mégis otthagyja a családját. (Persze nem.) Bezárult egy ajtó, kinyílik egy másik… Az e heti Nők Lapjában megint egy szeretős cikk, nagyon érdekes.
Mit is mondhatnék, talán azt, hogy tudtad, tudtuk, hogy így lesz. Az ember előtt évekig ott van a tény, hogy nem fog változni a dolog, de mivel szeret, még így is kell neki az egész kapcsolat. Aztán eljön egy pillanat, amikor már több a rossz, mint a jó, több a sírás, a lemondás, mint a nevetés, a boldogság. Akkor meg kell keményíteni a szívünket és lassan, csendesen megkeresni az élet új értelmét. Nagyon, nagyon nehéz (én 14. hónapja keresem, és valamivel jobb, de még nem nevezném jónak).
Ők mindig ott lesznek a szívünkben, még akkor is ha ők nem szerettek annyira, mint mi. Aki halálosan szeret, mindent borít, ott nincs racionalizmus, nincs józan gondolat. Nekik mindig volt!!!! Hát akkor nekünk is tudni kell, hogy mikor van itt az ideje a józan gondolatoknak.
Neked most jött el ez az idő. Nagyon szorítok érted! Egy sorstárs…
No igen-az elérhetetlen,a titkos,a Héja nász.A szerelem mindig fájó…De muszáj túllépni rajta-Neked muszáj túllépned….Várom a Zolis blogot:)),vagy a pasizós Det blogot…