Elég volt….elmegyek a pályáról.
A gyerekek vadak, érzéketlenek, mondhatnám embertelenek és nem csak velünk, egymással is. Szinte képtelenség őket megfogni. Most az én esetemben nem az órára, hanem a szünetek idejére gondolok. Szó szerint állat módjára viselkednek….szükségem van erre, 25 év után, több diplomával 100 ezer forintért?
Odaadom a nyári szünetemet olyan szabadságért, amit akkor vehetek ki amikor én akarok, és olyan munkáért, ahol nem beszélek a falnak, nem pofáznak vissza, és emberszámba vesznek. A jóért, kedvességért esetleg csak közönyt kapok vissza. Rosszabbat ne….
..és akkor szegény barátnőmön verem le az egészet….:(
Ui: délután megyek a polgármesteri hivatalba, védelembevétel miatt…ez szinte mindennapos. (rendőrség, gyámügy) (esetleg, aki azt hinné, hogy 22órát dolgozunk csak)