Dating Burnout

2009 október 13. | Szerző: |

 Nahát…nyithatnék ilyen címmel is blogot…

Ugyanis rohadtul elegem van a randizásból.

2. levélíróm szintén őskövület, kb 2 éve ismerem, hosszas levelezgetés, egy telefon után már akkor sem randiztam vele. Ízes tájszólással beszélt, valljuk be, volt némi műveltségbeli különbség közöttünk. Nem, nem a diploma érdekel, no de úgy gondolom az elkövetkezendő években társaságba is szeretnék járni a párommal, ami nem feltétlen a kiskocsmát, és az anyóst jelenti.
Arról nem is beszélve, hogy kiderült én lettem volna az első nő az életében. Nos, ezt kihagytam, remélem azóta ezen a problémán már túl van. Mindenesetre megköszönve érdeklődését lemondtam a vele való további ismerkedésről.

Természetesen a pasik közel sem ilyen udvariasak. Hétvégi érdeklődöm azóta sem közölte velem, miért nem jelentkezett ígérete szerint. Az egy szem pasi akinek írtam, fényképet mellékelve, még arra sem méltatott, hogy közölje, bocs, nem én vagyok az esete.

CSODA, HOGY ELEGEM VAN MÁR MOST?

még mindig nem javult a férfiak megítélése nálam….

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. LilySkat says:

    Mar epp irni akartam, meg ossze is adtam, igy irok. Hat…., a pasikrol nem is tudok velemenyt irni!! Igazi borzalom! Anyam szerint, leteznek normalis pasik! En, mar nem hiszek benne! Mar nem! Bocsanat, de en igy erzem!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!