Ugye mennyire nincs új a nap alatt??
2010 január 25. | Szerző:
Olvastátok a dalt?? Mindig aktuális…:))) Köszi Moncsinak!
András reggel felhívott…persze este is keresett. Akkor nem vettem fel.
Rákérdezett…elmondtam. Csak annyit, hogy igen, van valaki, aki udvarol…és sok szempontból bejön.
Elmondtam neki, mit mondott az én Bölcs fiam!!!
Anya!…ott a cél, egy versenyző a cél előtt egy lépésre van, a másik 5-re. De ha az első nem teszi meg azt az egy lépést, a második utoléri…
Honnan szedte ezt a hasonlatot???:)
Igen, András is tudja, hogy igazából Ő hozza meg a döntést. Vagy már meghozta..most, vagy régen. Holnap délután eljön…..
Zoli?? Még mindig ott tartok, hogy nem igazán nekem való…lehet, hogy viccnek szánta, de megkérdezte tőlem, hogy ugye nem akarok tovább hízni? Nem volt vicces…
A miheztartás végett elmondtam…csak 1x kéri számon rajtam csípőm körfogatát….többet nem kell átölelnie….(18 évig hallgattam terjedelmes fenekemről ódákat!!!)
Különbség
2010 január 24. | Szerző:
Rájöttem, mi a különbség amikor én “szabadulni” akarok?, és úgy keresek mást, illetve egy kezdő kapcsolatnál még keresgélnek.
Én találtam végre valakit, akit meg tudnék szeretni….
Ő ezek szerint nem…ő még keresget…hátha talál mást…
Elvileg megyek hozzá ma este…elmegyünk szaunázni, mert elkapta tőlem a torokgyulladást. (na legalább így hatottam rá). Utána nála alszom….talán, esetleg…”vhaj ki tudja mi is a szerencse, mi a baj, mi a kár….”…(tudja ezt valaki folytatni??? ősrégi török? népdal…
Igaz is, nem is
2010 január 23. | Szerző:
Tegnap elmentünk egy koncertre…szörnyű volt. A neten megnéztem a zenekart, ott tetszett. De a koncerten az a szörnyű hangzavar, durva hangzás, “verekedős” “tánc”.
Zoli is kissé megrökönyödött..ing, szövetkabát, farmer zakó…(én magassarkúban)..egy csomó feketeruhás bakkancsos között. Aránylag jól viselte…de azért megkérdezte…Hova hoztál??
Magam sem tudtam…5 szám után sürgősen hazajöttünk. nevetgélve mondta, hogy azért ezt még felemlegeti nekem néhányszor.
Azért a kis gyanúm nem tűnt el, és nem is alaptalan….a társkeresőn Zoli mindennap fenn van, és levelezik valakivel, mert ugye ez a fránya rendszer kiírogat ilyesmit. Csak éppen ő azt nem is sejti, hogy mennyire nyilvánvalóan meg lehet itt tudni, ezt-azt.
Én nem találkoztam Andrással…vitte a kis családját felvételizni. Vagyis a lányát vitték. Együtt. És ő felhívott megint többször is. Ma reggel is, és az volt a első kérdése…Mi van Kincsem, csak nem randiztál?
Bennem akadt a szó. Nem éppen…válaszoltam…egy koncerten voltam egy társasággal, bár voltak velünk fiúk is. Igaz is nem is…baromira feszült volt.
Ja…szerinte az említett nők lapjás cikk egy nagy hülyeség…indokot nem kaptam.
Igyekszem…
2010 január 22. | Szerző:
Tegnap elmentünk Zolihoz….ugyan bérli a lakást, de saját bútor, berendezés. Ízléses minden, a lakás lakás, nem kiállítóterem. Tetszett…
Miért érzem azt, hogy nem én járok a gondolataiban, hanem a nagy szerelme? Hogy ő is felejteni akar?
Néha az a gyanúm, hogy erőlködik, pont úgy, ahogy én.
András felvetette, mi lenne ha nálam aludna szombaton….csak egy álom…biztos nem jön össze, mert otthon kiborulna a bili.
Legközelebb el kellene mondanom. Bár azt hittem, a tegnapi (nem túl sikeres) este után Zoli nem akar találkozni velem többet. Ma közölte, hogy akar, így jobb is, ha eddig nem világosítottam fel Andrást.
De még mindig nem vagyok benne biztos, hogy ez egy kapcsolat lesz………..
Hogy esik a hó!
2010 január 21. | Szerző:
Zuhog szó szerint! András így biztos nem ér ide a héten.
Nem mondom még meg neki Zolit, mert bár rettenetesen vonz, mégis vannak bizonyos dolgok, amik nem tetszenek.
Nem szereti a kövér nőket! (nem vagyok kövér, de hízékony)
Szoláriumba jár
Sokat emlegeti volt nagy szerelmét
Andrásnak viszont a zsírpárnácskáim is tetszenek. Mindig gyönyörű vagyok és leszek neki. és én vagyok élete legnagyobb szerelme!
Csak az a baj, nem tudom megoldani, amikor hív…nem veszem fel, és mi a fenét hazudjak örökké.
Tudom, sokan megszólnak, de ezt át kellene élni!!!
Rondán beszélek
2010 január 18. | Szerző:
Jajaj…moziban voltunk. Nagyon bejön ez a pasi…vagyis Zoli…megint csak. Ez a 3. Zoli életemben, pedig nem sok férfihoz volt szorosabb kötődésem.
Nagyon érzéki, nagyon tud bánni a nőkkel. Ó…ó
Közben András vagy 6x keresett, még a fiamnál is. Nem olyan egyszerű elhagyni. Bár Zoli vonz, nagyon vonz, mégis még Andrást szeretem.
Azt hiszem a következőt fogom tenni.
Megmondom neki, hogy van egy lehetőségem normális kapcsolatra. Az eddigiekhez képest nagyon ígéretes. Ha megígéri, hogy belátható időn belül hozzám költözik, akkor nem találkozok többet Zolival.
Vagy mondja meg, hogy marad a családdal, és én boldoguljak ahogy tudok.
Lehet, hogy mindez önző és gonosz? nem tudom..lehet.
csak mondom a magamét itthon…rondán és közönségesen….
Baj van
2010 január 17. | Szerző:
Két hete leveleztem egy sráccal. Tegnap a koripályán randiztunk.
Első benyomás: túl jó pasi ez nekem. Magas, jóképű, 41 éves. Ez 30 éves csinibabákat is kaphatna.
Nyomtuk a köröket, néha beszéltünk is. Aztán meghívott egy teára…és még tovább egy másik helyre. Elváláskor puszi. Na…gondoltam, ha nem jönnék be neki, már kori után eltűnt volna, de nem. Igazam lett, mert reggel jött az sms…jó volt velem, folytatná.
Azért én csak aggodalmaskodtam…a beszélgetésekből már kiderült, hogy nagyon spontán, nem szereti az állandóságot. Szüksége van nagy érzelmekre, mert különben minden felesleges. Azt meg ugye nem olyan egyszerű kiváltani….pláne nem nekem, aki már valljuk be nem vagyok fiatal, sem túl szép, szóval neki kevés vagyok szerintem.
Ma eljött értem este, hogy beszélgessünk. Végre egy férfi, aki tud csókolózni (persze András után). Jó illata van, egyszóval bejön.
ÉS MOST MI LESZ? HOGYAN TOVÁBB? KÜLDJEM EL ANDRÁST?
Mit teszek jól…ha elküldöm (mert ott a családja, 3 gyerek, anyagiak, így kívánja minden erkölcs) életem nagy szerelmét, aki bizton tudom a másik felem. Szeret minden hibámmal, csodál, önzetlen velem, és mindent megtenne értem (kivéve egyet). De az utóbbi időben nagyon sok a veszekedés otthon, és gyakran úgy érzem jöhetnéke van.
….és akkor lesz egy új, ki tudja milyen kapcsolatom. Tudjuk, hogy a pasik ha lefekszenek egy nővel, utána minden sajnálkozás nélkül közlik, bocs, de nem Te vagy az igazi. Ha így járok?? Vagy egyszerűen csak nem tudunk összekovácsolódni….
MI A FRANCOT CSINÁLJAK?
Az új pasi
2010 január 11. | Szerző:
Sicc stílusában próbálkozom, mert ilyen kedvem van:)) Ugye nem baj???
Írogatunk az új pasival…akit nem igazán veszek leltárba…
Egyrészt még nem randiztunk, valahogy ő nem erőlteti, én sem, időnk, meg mint tenger…
Aztán gondolom rám sem ér nagyon, mert ma futott színházba. Láttatok már pasit egyedül színházban? vagy netalán jó haverral? Nos..én nem.
Vagyis randizott.
Nem vethetem a szemére, próbálkozik. Semmi baj, hisz én sem vagyok az az ártatlan, becsületes párkereső. Vaj nekem is van vastagon a fülem mögött. Csak éppen párhuzamos játékot nem “jáccunk”.
Mondom én:)) (nagyon igyekszem be is tartani)
Végzet
2010 január 10. | Szerző:
Csak randizom, randizom…levelezgetem. És András érzi….naponta többször hív, folyamatosan biztosít szerelméről. ( azért ez már 6. éve így van)
Egyre gyakrabban mondja, hogy mennyire nem érzi jól magát otthon. Néha én is azt érzem, nem kell neki más, csak valami apró lökés, és rohanna. De néha meg az ellenkezőjét érzem…hogy köti minden. Az adósságok, a családi vállalkozás.
A randik szerencsétlenek…én is. Mert Andrást szeretem és már a gondolatától is remegek, mi lesz, ha találok olyant, aki megfelel? Közben azon is aggódok, ha András mégsem engem választ és én elszalasztom azt akivel jó lehet?
Ki mondja meg mit tegyek?? Ki mondja meg érdemes-e várnom, vagy elhagyjam, akivel esetleg mégsem olyan jó, hiszen az a bizonyos másik felem, már megvan.
Létezik végzet?
Nincs cím
2010 január 26. | Szerző:
András volt itt. 3 órán át beszélgettünk…ragozhatnám, elemezhetném sokféleképpen. Elengedett…nincs joga visszafogni, amikor nem tud nekem ígérni…
..és ennek semmi köze a szerelemhez, vannak magasabb, fontosabb érdekek, értékek..
Mi összetartozunk, ha ez egy próba, akkor túl leszünk rajta…ha most más életszakasz következik, akkor annak is oka van. Mégis mindketten azt érezzük, hogy egyszer még, hogy mikor nem tudjuk…..de együtt leszünk.
Ebben az 5 év 3 hónapban többet sírtam, mint gyerekkoromban….miatta, érte…szeretem. Mindig fogom is, de eljött az ideje az újnak…egy másik irányba fordulásnak…..
Ezt a blogot bezárom, megismeritek az új címét!
Oldal ajánlása emailben
X